Oldalak

2013. augusztus 19., hétfő

11 rész :)

*Pixie szemszöge*
-Az idő hamar eltelt mivel, mindenki itt volt és elszórakoztunk....sokat beszélgettünk.....És sok mindent megtudtam a testvéremről Loláról:) Igazából nagyon örülök neki hogy találkozhattam vele. De nem értem anyukám miért nem mesélt arról hogy van egy eltitkolt tesóm.....Na mindegy... A beszélgetések végén úgy döntöttünk, hogy mindannyian elmegyünk hozzánk.....Köztük Lola is eljön hogy találkozhasson anyukánkkal...Na szóval a házunk felé vettük az irányt........ amikor odaértünk, Mindenki belépett az ajtón, anyukám épp sütött valamit....amikor megpillantotta Lolát....azt hittem menten elájul..-
-Lola???? Te vagy az? -néz anya Lolára.....de hát hogy ismerheti fel amikor utoljára 3 éves korába látta? Na jó ez hülye kérdés volt...-
-Anya.....-ugrik a  nyakába Lola-

-Anyukám nagyon sokat megtudott Loláról és mi is...És hogy Niall az ikertesómmal jár.....hát az fantasztikus.  Mind a két személy külön, külön tökéletes  de így egybe .......PER-FECT.........................
Niallben és Lolában nagyon sok közös van, mind ketten imádnak enni, és még sorolhatnám estig....
Elkezdtünk filmet nézni közben, ettük anyukám csodálatosan finom csokis sütijét.....-
-Mit szólnátok ha, elmennénk sétálni?.....-kérdezi Lola
-Mehetünk -mondjuk egyszerre
-Úr isten...ez félelmetes volt -mondja mosolyogva

-Elmentünk a parkba sétálni....majd leültünk egy padra... mindenki csendben volt szóval muszály volt kezdeményeznem egy beszélgetésformát..

-És mióta vagytok együtt? -vetek egy pillantást Niallre majd Lolára
-Hát...körülbelül 3 hónapja-mondja Lola

*Lola szemszöge*
-Estefelé hazamentünk Niall New Yorki házába. Megfürödtem, majd leültem a  nappaliban lévő kanapéra. Pár perc múlva csatlakozott hozzám Niall is. Hozzábújtam. A csendet egy zaj tört meg. És az a zaj nem volt más mint, hogy az ajtót valaki ütötte....Felálltam majd kinyitottam az ajtót. A váratlan vendég Zayn volt. Kifáradva, kisírt szemmel nézett rám majd hirtelen megölelt..
-Zayn....mi a baj? -visszaölelek majd elhúzódik tőlem
-Pixiet....elrabolták -mondja sírva
-Mi??? Zayn.....ki és mikor? -kérdeztem majd beljebb tessékelem
-Most, nemrég....és nem tudom ki.......megpróbáltam megállítani de nem sikerült. és mi van ha megölik? -mondja Zayn hadarva ekkor már Niall is kit volt velünk.
-Nem kell rögtön rosszra gondolni Zayn... inkább értesítsük a rendőrséget- nyugtattam meg pedig én is nagyon ideges voltam
-Ha akarsz itt alhatsz -mondja Niall Zaynnek

*Pixie szemszöge*
Félek.Nem tagadom. Egy házban vagyok egy hideg kis szobában. Az erdő közepén,egy kis házban...Hiányoznak a fiúk legfőképpen Zayn, az anyukám és Lola. Mit követtem el hogy elraboltak? Vagy egyáltalán ki? Az arcából nem sok mindent láttam de körülbelül vagy 40-50 éves ember lehetett aki elrabolt.
Most jut eszembe ....a telefonom nálam van. Zaynnek küldök egy SMS-t hogy hol vagyok. Azaz pontosabban még én sem tudom hogy hol de megírom neki hogy jól vagyok. vagy inkább felhívom......Nem,nem hívhatom fel meghallanák hogy telefonálok.... Szóval elővettem a telefonomat. Elkezdtem bepötyögni a betűket:

"Zayn, nyugi jól vagyok. Szerintem még Londonba vagyunk mert az autóval nem mentünk sokat.
Egy erdőben vagyok, egy régi kis házban. Kérlek gyere értem (rendőrökkel). "

Ennyit tudtam irni mivel, az ajtóban a kulcs elfordult és, éppen csak annyi időm volt, hogy elküldjem a Zaynnek szánt üzenetet. Az ajtón belépett egy fiatal fiú. Az arcát nem lehetett látni mivel kapucni volt rajta.
Leült mellém. Gyorsan eltettem a telefonomat a zsebembe majd  elhúzódtam tőle. És elkezdtem sírni.