Oldalak

2013. október 4., péntek

12.rész


Sajnálom, hogy nem hoztam már lassan egy hónapja új részt. De elkezdődött a suli meg minden.....:) 
Meg kezdtem egy új blogot is és áh.....sok dolgom volt.. Ezer bocsi


-Én nem foglak bántani....Kiszabadítalak bármi áron is.....-ennyit mondott majd kiment....ez fura.....majd visszajött a  pár ruhával....
-Ha akarsz lezuhanyozhatsz.......*mondta mosolyogva én pedig bólintottam mert kénytelen voltam megszólalni*
-Itt vannak a ruháid......*mosolygok.......felálltam majd bekísért a fürdőszobába.......beálltam a fürdőkádba majd magamra engedtem a tűzforró vizet....nem érdekelt semmi csak az hogy minél hamarabb hazakerüljek.....holnap megszököm..igen megszökök...nem fogom ezt bírni, és hogy miért holnap??? mert nagyon fáradt vagyok....és ha elkezdenek üldözni 100% hogy elkapnak....aludnom kell.. Hiányoznak a többiek...Nagyon........

Lezuhanyoztam, felöltöztem majd visszamentem a "szobába"..... a szobában már ott volt megint az a fiú...nem zavartattam magam bebújtam az ágyba és elkezdtem sírni..
-A nevelőapám bármikor hazaérhet....kérlek...ne próbálj megszökni -mondta
-A nevelő apád rabolt el igaz?- kérdeztem könnyes szemmel
-Igen.....ő volt az....és azt tervezi hogy holnap elvisz téged és.....és....megöl. Érted Pixie megfog ölni téged???  -lefagytam....igen meg sem tudtam szólalni és ez a fiú honnan tudja a nevemet?
-Miért akar megölni? -könnyes szemmel ültem fel az ágyból
-Tudod, a nevelőapám az apukád úgymond ellensége. És hogy miért???? Ezt nekem sem mondta el. El kell hogy menjünk még most.....

*Eközben otthon*
-Zayn szemszöge-

-Hol lehet???? Bárhol lehet, lehet hogy már külföldön van. Mit fogok én csinálni nélküle?? Ő az én mindenem......a gondolataimat a zsebemben lévő telefon rezgése zavarta meg. Letöröltem könnyeimet, majd kivettem a zsebemből a telefont és megnyitotta  az üzenetet. Amikor elkezdtem elolvasni, azt hittem elájulok.. Él még. Él. És megírta hogy hol van. Válaszolnom kell neki.

*Pár nap múlva*
-BÍP BÍP BÍP BÍP BÍP-
-Erre a hangra ébredtem fel. Hol vagyok? Kórházban vagyok. Ez mégis hogy lehet? Lassan kinyitottam szemem, majd felültem és magam mellett találtam azt a fiút aki megígérte nekem hogy a mostoha apja  nm fog megölni.
-Miért vagyok itt? -nézek rá a fiúra, igazából még a nevét sem tudom
-Nem akartál enni, és inni és kiszáradtál és az éhségtől összeestél! -mondja
-Értem. -hagytam annyiban az egészet- Megmondanád a nevedet? -kérdeztem
-Persze. Luke vagyok.
Sokat beszélgettünk, és így elment az idő minden bajomat elfelejtettem kivéve Őt, igen eltaláltátok Zaynre gondoltam mindig.
Kis éjjeli szekrényemen ott hevert a rajz, Luke szemét rászegezte majd leemelte róla a poharat és bámulni kezdte.
-Te rajzoltad?- bólintottam -Gyönyörű....Kit ábrázol a rajz -néz mélyen a szemembe
-Ő itt Zayn.....
-A Bátyjád? -néz rám
-Nem. A barátom
-Hiányzik???
-Persze......mindennél jobban Hiányzik

*Külső szemszög*
A lány kezdte feladni a reményt,talán sohasem jut haza szeretteihez??? Luke és Pixie jól összebarátkozott, reméljük hogy csak barátok maradnak..
-Eközben otthon-
Zayn Lola és Niall azonnal felhívták a többi fiút és Pixie anyukáját....A rendőrséget még nem hívhatták mivel nem telt el 24 óra..ezért Zayn indult el keresni a lányt.....

*Zayn szemszöge*
Meg kell találnom. Nem lehetnek még messze, de nagyon hideg van és megbántam hogy nem vettem fel a pulcsimat de kit érdekel? Pixie a legfontosabb, hogy épségben megtaláljam és éljük tovább gyönyörű életünket. Még alig voltunk együtt és máris elvették tőlem. Sétáltam lassan és türelmesen. hajnali 2-van hideg, és ködös idő....


2 megjegyzés: